2023. június 17. szombat
...Aaron nyugtalanul forgolódott az ágyban. Mintha csak ezekben az utolsó napokban egy libikókán ültek volna; amikor Annie fent volt, ő lent, és fordítva, bár ez utóbbi volt a ritkább felállás. Szendergés, az éjszakánként kísértő, már ismerős álomtöredékek, éber töprengés – ezek váltották egymást Aaron zaklatott elméjében a hosszúra nyúlt éjszakában. Teste verítékben úszott. „Pedig lesz még nagyobb hőség is. Bezzeg a szomszédok már hűtenek ezerrel!” A nyitott ablakon behallatszó légkondicionálók zaja most a szokottnál is jobban zavarta. Az elmúlt években a házak falát ellepték a modern kor ezen „áldásos vívmányai”, hogy felvegyék a harcot az egyre fokozódó nyári kánikulákkal.
...Aaron nyugtalanul forgolódott az ágyban. Mintha csak ezekben az utolsó napokban egy libikókán ültek volna; amikor Annie fent volt, ő lent, és fordítva, bár ez utóbbi volt a ritkább felállás. Szendergés, az éjszakánként kísértő, már ismerős álomtöredékek, éber töprengés – ezek váltották egymást Aaron zaklatott elméjében a hosszúra nyúlt éjszakában. Teste verítékben úszott. „Pedig lesz még nagyobb hőség is. Bezzeg a szomszédok már hűtenek ezerrel!” A nyitott ablakon behallatszó légkondicionálók zaja most a szokottnál is jobban zavarta. Az elmúlt években a házak falát ellepték a modern kor ezen „áldásos vívmányai”, hogy felvegyék a harcot az egyre fokozódó nyári kánikulákkal.
Ők
még – de ki tudja meddig? – kitartottak légkondi nélkül. Zsákutcának gondolták,
ahogy az egyre szaporodó többi jelenséget is, amelyek azt mutatták, hogy az
ember valahogy egyre jobban elveszíti a fonalat a normális és élhető élettel kapcsolatban.
„A hülyeség kora! – jutott eszébe egy nemrég látott dokumentumfilm. – Milyen
találó cím!” Aaron gyakran beszélgetett erről Annie-val. „Az emberiség
valahogy fordítva ül a lovon, és jó szokása szerint erre a betegségre is a
tüneti kezelést választotta a bajok valódi orvoslása helyett – tértek vissza
Aaron csapongó gondolatai a légkondicionálókra. – Libát libára halmozunk –
mosolyodott el kényszeredetten a besenyőpistabácsis szófordulatra. – Újabb
gépekkel próbáljuk elfedni a bajokat, amelyeket a már eddig is túlzásba vitt
technológiával és a mesterséges, egészségtelen életterek létrehozásával okoztunk.
De ezzel csak tovább mélyítjük az alapproblémát, sőt újabbakkal tetézzük meg.
Mint például ez az őrjítő, monoton zaj, ami elől nincs hová menekülni! Vagy
mégis? – tette fel magában a kérdést Aaron. – Vajon azon az isten háta mögötti
helyen, ha létezik egyáltalán, ahová Annie ilyen megszállottan igyekszik,
megoldást találtak már ezekre a problémákra?” Furcsa, hogy éppen ez a
lehetőség futott át az agyán. De hamar el is vetette a gondolatot. Tegnap ugyan
éppen ő biztatta Annie-t, de a saját kételyei mégsem oszlottak el teljesen,
hogy mi szüksége is van neki erre a „kalandra”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése